InstagramForsquarePinterestFacebook 50px twitter logo1 Google+

patikanet

Látogatott oldalak...

Oldalletöltések száma: 1466633

 

Uj szechenyi2

Cegadatok X


Kasza Barbara dr 1Gyakori és igen kellemetlen jelenség a mindennapokban a rossz szájszag. Sokan tapasztalnak időnként vagy tartósan valamilyen íny- vagy fogágybetegséget, amely megkeseríti a táplálkozást, fogmosást és az általános életvitelt. Éppen ezért aktuális havi témánkban a különböző szájvizek és gyógy-fogkrémek szükségességét és használatát elemezzük visszatérő szakértőnkkel dr. Kasza Barbara fogorvossal.

- Köszönjük, hogy ismételten megtiszteli az olvasókat figyelmével. A témakört megosztva, először a kellemetlen szájszaggal kapcsolatos a kérdés: a gyomorbetegségektől eltekintve mi okozhatja a szájüregben a rossz leheletet?


- Számtalan oka lehet a kellemetlen leheletnek (Foetor ex ore, halithosis). Összefügghetnek fogászati eredetű rendellenességgel, illetve más szervek megbetegedésével, fennálló gyulladásával. Kapcsolódhat szájüregi problémákhoz, mint az íny- és fogágygyulladás, szájszárazság, szuvas fogak, az arc-, orr-, és melléküregek gyulladása, bronchitis, reflux, anorexia nervosa (pszichés betegség, a táplálkozási zavarok egyik alapvető típusa) csak, hogy néhányat említsek. A pontos diagnózis mindig a különböző szakorvosi (góc)vizsgálatok elvégzését követően határozható meg.
- Milyen módon kezelhetjük és előzhetjük meg a szájszag kialakulását, gondolva itt a megfelelő szájhigiéniára (fogápolás, szájvíz használata)?
- Nem tudjuk elégszer hangsúlyozni a mindennapi szájápolás fontosságát. A napi rutin részévé kell, hogy váljon nem csak a fogmosás, hanem a fogselyem, fogköztisztító kefék (TePe, Curaprox) és szájvizek, nyelvtisztítók használata. Ugyanis a kellemetlen szájszag okozói lehetnek a fogközökben maradt ételmaradékok és az ezeket fogyasztó baktériumok, valamint a nyelv felszínén megtapadt mikroorganizmusok. A rendszeres szájhigiéné mellett nagyon fontos legalább évente kétszer fogászati szűrés céljából felkeresni fogorvosunkat, aki fel tudja tárni az esetleges okokat, továbbá ha időszerű elvégezhető egy fogkőeltávolítás, mellyel tovább csökkenthetők a rossz szájszag okozói.
- Szájvizek alkalmazásánál milyen típusú készítményeket részesít előnyben? Fontos például a fertőtlenítés szempontjából az alkoholos összetétel vagy ez egy általános tévhit? Okozhat bárminemű mellékhatást a szájvíz állandó vagy túlzott használata?
- A szájvizek fogmosás után használandó termékek és nem helyettesítik azt. Mindig fogmosás és fogselymezés után kell alkalmazni. A használati utasításnak megfelelő mennyiséget vegyünk a szánkba, összezárt ajkak mellett körülbelül 30 másodpercig zubogtassuk meg, majd fontos, hogy utána ne öblítsük ki vízzel a szájüreget, mert akkor a szájvíz elveszíti hatását. A használatot követően legalább fél órán keresztül nem szabad inni, folyadékot bevinni.
A szájvíz megválasztása egyéni preferencia kérdése. Akinek nem számít milyen komponensekből áll egy szájvíz, annak bármelyik termék jó választás lehet. Akiknek viszont fontos a teljes természetesség válasszon csak természetes anyagból készült terméket. A tárgyban készült tanulmányok alapján elmondhatjuk, hogy az erős baktériumölő tulajdonságokkal rendelkező szájvizeket, mint a Colgate Plax, Parodontax, Oral-B és Corsodyl inkább terápiás céllal javasolt használni, például fogászati műtétek után. A közepes baktériumölő tulajdonsággal rendelkező szájvizeket alkalmazhatjuk prevenciós jelleggel nap, mint nap, ilyen termékek a HerbaDei szájvíz, Sensodyne, Elmex sensitive. Ezek a szájvizek a baktériumok 50-65%-át pusztítják el és csökkentik a fogszuvasodás kialakulásának veszélyét. A szájvizek pH értéke szintén nem elhanyagolható szempont. Alacsony pH értéknél a fogzománc feloldódni képes, ezért érezzük “felpuhultnak” a fogainkat egy savas alma vagy egy pohár kóla elfogyasztása után, lehetőség szerint keressük az 5,0 pH-nál magasabb értékkel rendelkező termékeket.
A fluorid-ion a fogfejlődés során nélkülözhetetlen nyomelem, ezért gyermekeknél az ilyen tartalmú szájvizek nagyobb jelentőséggel bírnak, mely jelenlétében a fogak optimálisan fejlődnek, a barázdák a fogak felszínén sekélyebbek lesznek, így nehezebben szuvasodnak be később, hisz legtöbb esetben a fogszuvasodás a barázdák mélyén kezdődik, a nehezebben tisztítható felszínen. A nyomelem a fogzománc keménységét is befolyásolja, sőt, a savak által kioldott anyagokat képes visszaépíteni, de fontos hangsúlyozni, hogy csak kezdődő szuvasodásnál.
Ugyanakkor a fluorid túladagolható, igen veszélyes mérgezéshez vagy krónikus következményekhez vezethet. Ezért van jelentősége a természetes és nem mesterséges formában való fluoridbevitelnek. Krónikus esetben gyermekeknél – mikor lassú ütemben, évekig tartó fluorid túladagolás áll fenn – a fejlődő fogak és csontok sérülhetnek, hosszútávon a túlzott fluoridbeépülés a csontokat rideggé, törékennyé teszi, a fogakon fehér foltok jelennek meg, amelyek később látható ,,lyukakká" válhatnak, esetleg a fog letöréséhez vezethetnek. A fluorid tehát felnőtteknél nem rendelkezik jelentőséggel a szájvizekben. A szájvizekbe utólag fluoridot tenni szükségtelen, sőt lenyelve nagyon hamar túladagoláshoz vezethet.
Az alkohol tartalmú szájvizekkel kapcsolatban jelenleg is folynak a tanulmányok és vizsgálatok, hogy összefüggésbe hozható-e, illetve kockázati tényező szerepét tölti be a szájüregi rákok kialakulásában. Az mindenképpen elmondható, hogy az alkohol tartalmú készítmények hosszútávú használata irritálja a nyálkahártyát, szájszárazsághoz és szájüregi fekélyek kialakulásához vezethet. Nem javasolom tartós használatukat.
- Áttérve a témakör másik tárgyára, melyek a leggyakoribb íny-, ill. fogágybetegségek? Mi okozza ezek kialakulását? Beszélhetünk öröklődésről, vagy életmódbeli sajátosságokról?
- A gingivitis más néven ínygyulladás az egyik leggyakoribb fogágy betegség. Kialakulásához hozzájárul a rossz szájhigiénia, a nem megfelelően elkészített tömések, fogpótlások, továbbá a dohányzás, az életkor, a nem megfelelő táplálkozási szokások, ill. egyéb hormonális tényezők, valamint a szervezet immunállapota.
A másik leggyakoribb betegség a parodontitis, melynek két formája ismert: a krónikus és az agresszív. A krónikus parodontitis, leginkább a rossz orálhigiéniával hozható összefüggésbe. Az elhanyagolt szájban felépülő plakk és fogkő vérző, gyulladt fogínyhez vezet, amely a későbbiekben a fogakat rögzítő csontok pusztulását, a fogak kilazulását, végső esetben fogelvesztést okozhat.
Ezzel szemben az agresszív forma sokkal inkább hozható összefüggésbe örökletes tényezőkkel. Ez a típusú gyulladás érinthet egy-egy fogat, de akár a teljes fogállományt is. Több szervezeti és genetikai tényező is áll a háttérben, ami miatt sajnos rendszeres kezelések és jó szájhigiénia mellet is van, hogy csak lassítható a folyamat, de nem állítható meg. Minden esetben fontos a fogorvos rendszeres látogatása, a kezelések igénybevétele és a jó szájhigiéné, illetve a kiváltó tényezők kerülése, amennyiben az lehetséges.
- Sok helyen találkozhatunk az úgynevezett gyógy-fogkrémekkel. Miben térnek el ezek a termékek a klasszikus fogkrémektől? Miben speciálisak az összetevőik és milyen hatást fejtenek ki?
- A gyógy-fogkrémek olyan plusz adalékanyagokat tartalmaznak, amelyek bizonyos terápiás, megelőző célt szolgálnak. Manapság rengeteg féle gyógy-fogkrém érhető el a drogériákban és a gyógyszertárakban. Kiválasztásuknál az összetevők sokat segíthetnek.
- Feltételezhetjük, hogy szerepük kettős: terápiás kezelés és prevenció céljából is alkalmazhatóak? Mit javasol a Doktornő mikor használják a betegek? Előfordulhatnak nem kívánt tünetek?
- A hatásmechanizmus termékcsaládonként eltér. Például az Elmex aminfluoridot tartalmaz. Ez az anyag védi a fogakat és visszaépíti azok elvesztett ásványianyagtartalmát, így nyújtva védelmet a fogszuvasodás ellen. A Parodontax fogkrém az ínyvérzés okát igyekszik megszüntetni, szódabikarbonát tartalmaz, amely csiszoló hatásának köszönhetően hatékonyabban fellazítja és eltávolítja a baktériumok által alkotott plakkréteget, ami az ínyt irritálva vezethet vérzéshez. A Sensodyne fogkrémcsalád összetevői közül a stroncium-klorid lezárja a dentincsatornákat (a dentin nem más, mint a fog keményszöveteinek az egyike, mely a zománc a cement és a fogbél között helyezkedik el, a dentint pedig a fogbéltől a zománcig úgynevezett dentincsatornák járják át), a kálium-nitrát az idegek megnyugtatásáért felel, a fluoridtartalom pedig csökkenti a saveróziós hatást a fogzománcon és így mérsékeli a fogérzékenységet-  Célszerű kerülni az irritáló, esetlegesen allergizáló hatású adalékokat tartalmazó fogkrémeket. (Ilyen adalékok: kokamidopropil-betain , cink-klorid, a tartósítószerként is használt benzil-alkohol , illetve szintén allergén a fenoxi-etanol , vagy az irritáló hatású és gyermekek számára lenyelve mérgező a nátrium-benzoát). Emellett aroma címszóval a legkülönbözőbb anyagokat beleteszik a fogkrémekbe például a limonént (limonen), mely a felhasználás során irritáló hatású anyaggá (Citrala, eugenol) bomlik le.
- Célszerű kerülni az irritáló, esetlegesen allergizáló hatású adalékokat tartalmazó fogkrémeket. (Ilyen adalékok: kokamidopropil-betain , cink-klorid, a tartósítószerként is használt benzil-alkohol , illetve szintén allergén a fenoxi-etanol , vagy az irritáló hatású és gyermekek számára lenyelve mérgező a nátrium-benzoát). Emellett aroma címszóval a legkülönbözőbb anyagokat beleteszik a fogkrémekbe például a limonént (limonen), mely a felhasználás során irritáló hatású anyaggá (Citrala, eugenol) bomlik le.

Köszönjük a segítségét, jó egészséget kívánunk!

  A honlap oldalain található gyógyszerrel kapcsolatos információk betegség esetén nem helyettesítik a szakember megkeresésének szükségességét.
A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg orvosát, gyógyszerészét!